Kincskeresés gyerekekkel

Mindenkinek vannak erősségei és gyengeségei. Ezzel vagy megbarátkozunk és elfogadjuk vagy sem, de ez nem változtat a lényegen. Ezzel szembesültem most vasárnap is.

Aki most csöppen a beszámolómba, azoknak elmondom, hogy a falunkban elindítottunk vasárnaponként egy kincskereső foglalkozást gyerekeknek. Miért is kincskeresés, és miért a gyerekeknek?
Mert hiszem, hogy Isten úgy alkotott meg bennünket, hogy kincseket, értékeket rejtett el bennünk, és ezt a világot is úgy alkotta meg, hogy kincseket, értékeket rejtett el kapcsolatainkban, a természetben, a megélt pillanatokban. Szeretnénk, erre rádöbbenteni a gyerekeket. Amikor reggeltől estig az elvárások között élnek, és megfelelni kell a suliban, az oviban, a szülőknek, a nagyszülőknek, a barátnak, és folyamatosan mindenkinek, szívünk vágya, hogy egy kicsit megálljunk és rácsodálkozzunk arra a kincses világra, ami bennünk és körülöttünk van. Nem utolsó sorban pedig mindehhez a Bibliát pedig mint egy útmutatót, egy térképet használva szeretnénk haladni. Rácsodálkozva azokra a kincsekre is, ami a Könyvek könyvében van elrejtve. Mindezt sok játékkal, beszélgetéssel, énekléssel és jó kedvvel fűszerezve.

Így keressük mi a kincset, így tartunk mi gyerekórát és így fejezzük ki mi a szeretetünket a gyerekek felé. Pont azért mert én személy szerint is, de mind akik ebben részt veszünk, felelősségünknek érezzük, hogy mindazt, amit mi is ajándékba kaptunk, tovább adjuk. Mind a gyerekek, mind a családjaik felé. Ez vette hát kezdetét most vasárnap.
Készültem, nagyon készültem, a szívem, a lelkem, a kezem és az eszem is. Nem mondom hogy nem volt eredménye ennek a készülésnek, de maradt bennem elégedetlenség... vagyis inkább azt mondom látom mit lehet legközelebb másként. Amit ha meggondolok nem is baj. Jó ha az ember látja, hogy min változtasson.
Ugyanakkor minden megjelent gyermekért nagyon hálás a szívem. És valóban átéltem hogy örülök nekik!
A gyerekek teljesen vegyes korosztályban voltak jelen. Ami nagy kihívás, de most sikerült jól megoldani. Jók voltak a segítőim. Énekeltünk, beszélgettünk, meghallgattuk egymás beszámolóit a szüreti élményekről, és mind e közben a kánai menyegző bibliai történetén keresztül megtanultuk, hogy az Úr Jézusnak jó engedelmeskedni, mert akkor csodáknak lehetünk részesei, tanúi.
Terveink szerint minden vasárnapra várjuk a gyerekeket, legyenek a közösséghez tartozók vagy sem. Én személyesen havonta egyszer tartom a gyerekórát. A témákat a tanítók között egyeztetve, közös fő szálat követve egy hónapon át egy témát járunk körül mindig egy új feldolgozás alapján. Az október hónap témája pl. a hálaadás.